A Minimóka várandósprogram célja

Őszinte bizalommal telt, csillogó szemek, mosolygó szájacska, vidáman kapálódzó kis kezek, lábak… Hasonló képet lát maga előtt minden várandós Anyuka, amikor megpróbálja elképzelni születendő gyermekét. Különös élmény babát várni, apró kezek, lábak munkáját érezni a pocakunkban. Remény, öröm és olykor aggódás kavaroghat bennünk, ha a kis jövevényre gondolunk, egy azonban biztos: életének első pillanatától tudjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk majd a boldogságáért. De miért is ne kezdhetnénk ezt már pocaklakó korában?
Erre ad lehetőséget a Minimóka várandósklub, melynek két, egymástól elválaszthatatlan célja van. Egyrészt a pocakban formálódó babát kívánja olyan életre szóló, pozitív testi-lelki élményekhez juttatni, melyek által minden lehetősége adott egy boldog és egészséges életre. Másrészt az a várandós kismamáknak hivatott segítséget nyújtani az Anyaságra való felkészülésben, a babára való ráhangolódásban és a terhesség során felmerülő kérdések megválaszolásában. Olyan repertoárt gyűjthetnek itt az édesanyák, amelyet a baba születése utáni 5-6 hónapban bátran használhatnak a mindennapjaikban. Tovább építhetik, mélyíthetik velük azokat érzelmi szálakat, amelyek a várandósság alatt kialakultak. Természetes módon, játékos formában nyitogathatják a baba értelmét, adhatnak értékes impulzusokat érzékszerveik egészséges fejlődéséhez.

Hogyan zajlik egy Minimóka foglalkozás?

A Minimóka várandósklub foglalkozásai két részből épülnek fel:

• az első félórában énekelünk, mondókázunk, verseket, meséket tanulva mókázunk együtt a pocaklakóval. Felelevenítjük, gyűjtögetjük azokat a magyar zenei és irodalmi kincseket, amelyek nélkül nem múlhatnak el az első hetek, hónapok. (Az örömöt még teljesebbé az teszi, hogy mindez már ismerősen cseng majd az icipici füleknek!) Eszközként elsősorban a magunkban rejlő képességeket használjuk: hangunkat és mozdulatainkat. Akkor is, ha a hangunk fals, rekedtes vagy vékonyka; a kezünk, lábunk esetlen. Hiszen a gyermekünk felé irányuló szeretetünk nyilvánulhat meg abban, hogy merjük nekik önmagunkat ajándékozni akkor is, ha nem vagyunk tökéletesek. Merjük elhinni, hogy számára a tőlünk kapott élmény a legcsodálatosabb!

• a klub második felében várandós kismamákat érintő témákról beszélgetünk irányított vagy kötetlen formában, alkalmanként pedig vendég előadók segítségével járunk körbe egy adott kérdéskört. Így a Minimóka várandósklub keretében hasonló élethelyzetben levő családok ismerkedhetnek meg egymással és tapasztalataikat megosztva válhatnak segítő baráti közösséggé.

A foglalkozásokon a várandós anyukák mellett szívesen látunk családtagokat is. Édesapa, testvér(ek), nagyszülők, egyéb családtagok is bátran részt vehetnek!

Milyen hatással lehet a babára a Minimóka foglalkozás?

Kutatások sora bizonyítja, hogy a baba már magzati korában rendelkezik azokkal az egyedi tulajdonságokkal, melyek egész életére meghatározzák személyiségét. Képes örülni, sírni, fájdalmat érezni, a terhesség második harmadától pedig úgynevezett bőrérzékelés segítségével nem csak érintést, nyomást és hőmérsékletet érzékel, de „lát” és „hall” is!
Mivel a fül fejlődése igen korán megindul (korai jelei már az első héten láthatóak!), a baba hallás útján szerzi első tapasztalatait édesanyjáról és a külvilágról. Mivel az anyaméhben szerzett tapasztalatok mind hatással vannak a baba agyára, személyiségének fejlődésére, nem mindegy tehát, hogy a várandós kismama hogyan éli meg ezt az időszakot. A kutatások szerint a magzati korban átélt élmények kihatnak az ember testi-lelki fejlődésére, későbbi társadalmi kapcsolatainak alakulására. Mindez azt is jelenti, hogy a születés előtti életidő egyedülálló lehetőség arra, hogy megelőzzük a későbbi életút során jelentkező lelki, szellemi és fizikai zavarokat.
A fül a hallás mellett egyben az egyensúlyozó rendszer központja is, amely létfontosságú a tartás, mozgás, térérzékelés, időérzék, helyváltoztatás, mélységérzet, önérzékelés szempontjából. Egészséges fejlődéséhez az anyuka is hozzájárulhat, hiszen az anyaméhben fejlődő baba pontosan érzékelni minden mozdulatát, helyzetváltoztatását. Ha az édesanya énekel, a zene ritmusára mozog, táncol, ennél jobbat nem is tehet gyermeke egészséges fejlődésének érdekében.
A legújabb agykutatások szerint minden ember veleszületett képessége a zene iránti fogékonyság, éppúgy, mint a beszéd. (ld. bővebben: Dr. Hámori József: Az emberi agy és a zene) Mikhail Lazarev, orosz származású orvos szerint pedig a hangok világa az egyik legerősebb – ha nem a legfontosabb – befolyásoló tényező a gyermek agyfejlődésénél. Az anyaméhben tapasztalt hang- és ritmusélmények, mozgásingerek ösztönzik ugyanis az agyat további tanulásra, érzékenységének fokozására. Minél több inger éri az agyat, annál sűrűbb a két agyfélteke közötti idegrost hálózat, ami által lehetősége van az embernek a benne rejlő lelki, szellemi értékek és fizikai képességek minél teljesebb kibontakoztatására. Vizsgálatok szerint azok a babák, akiket sok, számukra kellemes inger ért az anyaméhben, előbbre tartanak a fejlődésben, érzelmileg kiegyensúlyozottabbak és szüleikkel való kapcsolatuk intenzívebb.
Kutatások támasztják alá, hogy a kisbabák születés után nemcsak édesanyjuk, édesapjuk hangját ismerik fel, hanem anyanyelvüket és azokat a szövegeket, dallamokat is, amelyeket magzati korukban hallottak. A már ismert hanghatásokra igen pozitívan reagálnak: mosolyognak, a hangingernek megfelelően élénkül figyelmük, vagy megnyugszanak, és nem utolsó sorban könnyebben elalszanak, hiszen az ismerős dallamokat, szövegeket hallva biztonságban érzik magukat. „A méhen belül fejlődő babáknak mesélő, éneklő anya – kísérleti tanulságok szerint – napi 20 perces „foglalkozással” elérheti, hogy gyermekének hallási érzékenysége növekedjék.” ⁽¹⁾ A beszéd és énekhangok amellett, hogy hallási élményt nyújtanak, jelentős érzelmi töltettel is rendelkeznek, így alapozva meg egyben a baba érzelmi életét is. Mindenkor aktuális tehát Kodály Zoltán gondolata, mely szerint: „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.”

Énekeljünk, mondókázzunk, verseljünk, meséljünk és mókázzunk tehát minél többet a kis pocaklakóval, hogy életének első pillanataitól kezdve érezhesse törődő szeretetünket!





(1) Bagdy Emőke: Hangzás, mozgás, ritmus: A muzikalitás lelki szerveződésének méhen belüli gyökere


Felhasznált szakirodalom:
1. Dr. Hámori József: Az emberi agy és a zene
2. Bagdy Emőke: Hangzás, mozgás, ritmus: A muzikalitás lelki szerveződésének méhen belüli gyökere
3. Rainer Knappek: Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermekek általános és inviduális fejlődésére
4. Kormos Bea: Méhen belüli fejlesztés: pocakzene (Nyelv és tudomány)
5. Kereki Judit: Mit tudnak a kisbabák? Élet az anyaméhben (www.koloknet.hu)
6. Beleznay Katalin és Simó Tímea: Pocakosnapló
7. Dr. Csomai Zita: Az első lépések: az egyensúlyozó rendszer kialakulása
    (részlet a Korai mozgásfejlesztés jelentősége című tanulmányból)
8. Dr. Hámori József: Mit tud az emberi agy? (Mindentudás Egyeteme 2002. okt. 28.)